Érdekesen alakulnak a dolgok körülöttünk, ha egy kicsit megállunk és gondolkodni és körbenézni a környezetünkben ahol élünk. Csodás dolgokat látunk, és elszörnyedünk másokon. A barátaink az ilyen csodák fő forrása, amit nem tudunk kontrollálni, csak haladnak és ha fáj is azzal kell beérnünk amit kapunk tőlük pillanatokra. Szörnyűek tudnak lenni, ha egyszer már nem barát, hanem haver vagy akár osztálytárs leszel csak számukra...
... Csodálatos lehet akár egy pici lány mosolya aki neked örül és veled tud nevetni. Szereti a közellétedet és a személyiségedet, úgy ahogy te az övét. Szeretsz vele lenni, de még ő sem az igazi. Hiányzik belőle is az, ami előhozza az összes bánatot és örömöt, és egy jót sírhatnál a vállán. Ez hiányzik. Őt keresem. Azt, aki meghallgatna és bírálna, nem pedig ítélkezne feletted. Keresed, keresed, de elbújt, nem látható a számomra...