weblelkem, kiskazán a macskáknak.....

Amikor kitörök és magamat adom, azt a gonosz és megáltalkodott kis önző libát aki vagyok, akkor és akkor hányni tudnék magamtól szégyenemben. Nemelég, hogy valaki mellém áll és szeret és kitart mellettem, nem én még meg is rugdalom és bántom ahogy csak tudom, mert a kis önző vágyaim nem teljesülnek. Elegem van magamból! MIért pont őt bántom, akinek az életét szeretném jobbá tenni, akivel letudnám élni a saját kis önző életem? Igen önző lettem. Ugyan oda süllyedtem, amitől féltem és garantáltam magamnak hogy nem jutok odáig. De megtörtént és utálom magam. Megvetem magam a szánalmas kis önzéseimért! Eddig nem írtam ide, de most igenis az olvasómnak neked leírom, hogy tudd nem az vagyok akit te ismersz. Te is tudod, hogy ez kinek szól, de mindenkivel tudatni akarom, hogy állítsatok le mert hülye vagyok...