Rég nem írtam, rég vetettem le ide a gondolataimat, de az élet nem volt pergős. Csak itthon a gyerekekkel és olvasni, tvzni, gépezni. Egyhangúság tört rám és nem bírtam ki hogy mindennap meg ne nézzek egy idióta rajzfilmet a tvben, mert megszoktam, vagy pont ugyan akkor tegyem le a kicsit aludni. Gépies lettem és nem akartam ebből kizökkenni. Vele is kicsit egyhangú lettem... Ez a nyár engem teljesen leszív és kifordít magamból. Az elmúlt napokban amikor Vele elmentünk ruhákat nézni és esküszöm hogy csak a ribancos ruhákon akadt meg a tekintetem. Magassarkúkat lesek, de ilyen pofáraesős fajtákat, a hajamat most drasztikusan vágatni akarom, vagyis annyira nem történik semmi hogy én leszek más. Amikor a lakásból kilépek, a leg hosszabb ruha ami rajtam volt eddig az a térdig érő szoknyám... és csak szoknyát hordok. Hát mi lesz velem világ????